Az 1938-as vitézavatásra emlékezett Székesfehérváron a Történelmi Vitézi Rend
2013.06.08.
Három helyszínen emlékezett meg az 1938-as fehérvári vitézavatásról a Történelmi Vitézi Rend. Elsőként a Nemzeti Emlékhelyen, az 1938. május 22-i vitézavatás helyszínén tisztelegtek a rend tagjai, majd emléktáblát avattak az Oskola utca - Ady Endre utca kereszteződésben található Magyar Vitéz szobornál és a Szekfű Gyula utcában, a hajdani Vitézi Székház falán is.
A Történelmi Vitézi Rend tagjai elsőként az 1938-i vitézavatás helyszínét keresték fel. Először a Vitézi Szék tagjai és a megyei elöljárók jelenlétében letették vitézi esküjüket az Észak-Dunántúli Törzsszék újonnan felvételt nyert tagjai. A Nemzeti Emlékhelyen megtartott ünnepségen vitéz Erdélyi-Takács István törzskapitány felidézte, hogy az 1920-ban létrehozott Horthy Miklós kormányzó által alapított Vitézi Rend olyan személyeket avatott tagjaivá, akik harcokban, vagy esetleg egyéb módon tűntek ki a magyar nemzet szolgálatában. Kiemelte, hogy a Vitézi Rend első tagjai olyan, zömmel kétkezi foglalkozású emberek voltak, akik a hazájuk védelméért kaptak vitézséget. Az ünnepségen Horváth Imre atya áldotta meg a résztvevőket.
Ezt követően a Oskola utca - Ady Endre utca kereszteződésében található Magyar Vitéz szobrához vonultak, ahol emléktáblát avattak. A szobornál vitéz Hunyadi László főkapitány arra emlékeztette a résztvevőket, hogy a fiatalok nevelése, az értékek átadása a legfontosabb feladat, hiszen csak a segítségükkel lehet egy olyan országot kell talpraállítani, amely „nem ismerhette meg a múltját, és történelmi értékeit.” Az emléktábla avatáson vitéz László Tibor Fejér megyei székkapitány kiemelte, a szobor példát ad a Vitézi Rend tagjai számára, „miként kell állni a vártán, egyenes derékkal és gerinccel vállalni a feladatokat, mert a Vitézi Rend történelmi hagyománya éppen az ilyen kiállás.”
Az emléktábla avatást követően a a Szekfű Gyula utcában, a hajdani Vitézi Székháznál folytatódott a megemlékezés. Vitéz László Tibor székkapitány az egykori székháznál arra hívta fel a figyelmet, hogy a vitézi ház egy eszmének, a vitézségnek állított hajlékot, melyre büszke volt az ember, a család és a közösség. A székháznál tartott avatási ünnepségen Dr. Demeter Zsófia történész tartott történelmi visszaemlékezést. Kiemelte, hogy 1938. május 22-én volt a jubileumi év első országos jelentőségű székesfehérvári eseménye, mert a Margitszigeten szokásos vitézavatásra Szent István városában, a frissen feltárt és kialakított Romkertben került sor. A nap eseményeit felidézve elmondta, hogy a kormányzói pár és kísérete a Turán különvonaton 10 órakor érkezett meg Székesfehérvárra, ahol Csitáry Emil polgármester köszöntötte őket. A vitézavatáson Imrédy Béla miniszterelnök, az első számú vitézjelölt, Teleki Pál kultuszminiszter és több más miniszteriális úr fogadta a vendégeket a Romkertnél. A díszemelvényen foglalt József főherceg tábornagy és fia, József Ferenc főherceg is. A Romkertben 1903 új vitézt avattak fel. Aznap tették le a vitézi székház alapkövét is, a Fejér-, Veszprém-, Esztergom-, Komárom és Moson megyei vitézek székházának építéséhez Székesfehérvár és Fejér megye adományával járult hozzá. Schmidl Ferenc tervei szerint hamarosan felépült Vitézi Székház nagytermét Aba Novák Vilmos által készített falfestmény díszítette. E napon került sor a Fehérvári iskolahét keretében rendezett tanügyi kiállításra is, s ezzel nyílt meg az új Szent István Központi Elemi Iskola, a Széna Téri Iskola. Az első 24 tantermes fehérvári iskola a Széna téren létesült, itt adták át a Hóman Bálint minisztersége alatt épült ezredik tantermet.
Ezt követően Cser-Palkovics András polgármester köszöntötte az ünnepség résztvevőit, majd leleplezték és megkoszorúzták a volt székház falára állított emléktáblát.
A vitézi emléknap bajtársi ebéddel ért véget a tiszti klub nagytermében.