Emlékműavatás Délvidéken
2012.06.26

1944 őszén a szerb partizánok összehangolt népirtást végeztek a megszállt bácskai, bánáti települések magyar lakossága körében. Ezek egyike a határ közelében fekvő, alig ezres lélekszámú Martonos, ahol számos falubeli honfitársával együtt Werner Mihály apátplébánost is a Tisza partján az általuk megásott sírba lőtték.

Forró Lajos történész, a Délvidéki Kutatóközpont elnöke tavaly tett olyan ígértet a martonosi temetőben, hogy méltó emlékhelyet állítanak fel az 1944-ben kegyetlenül megkínzott, majd híveivel, sorstársaival együtt lemészárolt Werner Mihály apátplébánosnak. Tegnap a martonosi templom kertjében jeles vendégek részvételével leleplezték az emlékművet, vitéz Simor Márton szegedi szobrászművész alkotását a Délvidéki Kutatóközpont, a Rákóczi Szövetség Egyesület magyarkanizsai helyi szervezete és a magyarkanizsai önkormányzat szervezésében megtartott ünnepségen.

A rendezvényt megtisztelték jelenlétükkel: Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök-helyettese, msgr. Huzsvár László nyugalmazott püspök, dr. Zapletán Géza esperes, Korsós Tamás szabadkai főkonzul, Nyilas Mihály magyarkanizsai polgármester, Bimbó Mihály alpolgármester, Horvát Gergely, a martonosi helyi közösség elnöke, a Csongrád megyei közgyűlés vezetősége, Kávai Szabolcs tartományi képviselő, Dobos Menyhért, a Duna TV vezérigazgatója, vitéz Simor Márton szobrászművész és még sokan mások.

Ünnepi köszöntőjében Forró Lajos elmondta, nem remélte, hogy ilyen sokan megmozdulnak és segítenek. Köszönetet mondott mindazoknak, akik azon fáradoztak, hogy ez a hely méltó legyen az apát úr emlékéhez.

– Nemzeti összefogás ez, ismét bebizonyítottuk, hogy nincs lehetetlen, ha mi, magyarok akarunk valamit. Isten segedelmével nem állunk meg Martonosnál. A Délvidéki Kutatóközpont, a Rákóczi Szövetség segítségével szeretnénk minél több plébánosnak megadni a tiszteletet egy ilyen emlékhely felállításával. Fontosnak tartottam, hogy ez legyen az első, örök mementóul egy szörnyű kort idézve, hogy emlékezzünk arra az emberre, aki az utolsó pillanatig nem engedte el a segélykérő kezeket – mondta Forró Lajos, hozzátéve, hogy sikerült elindítani Werner apát úr rehabilitációját is.

– A gyilkosoknak ma fejfájuk van a temetőben, rendezett sírjaikon virág nyílik. Azt szeretném, ha ártatlanul meggyilkolt családtagjainknak is lenne fejfájuk. Addig nem nyugszom, míg az ártatlanul meggyilkolt falusi emberek nem kapják meg a nekik járó végtisztességet – jelentette ki Forró Lajos.

A Történelmi Vitézi Rend nevében vitéz Gimesi István Miklós székkapitány koszorúzta meg a domborművet.

Miskolci Magdolna (Magyar Szó)

Vissza